Darwin büszke lenne!

Nem mindennap látnak napvilágot ehhez hasonló felfedezések! A történelemtudomány kínai szakértői hosszú évek fáradságos munkájával megtalálták a hiányzó láncszemet, amely bizonyítja, hogy bizony az egylóerős járművek fejlődése sem állt meg a lóvonta szekereknél!

Rear Horsepower

Felvilágosultabb körökben már legalább hetven éve teljesen egyértelmű, hogy egy vérbeli sportautó középen hordja az erőforrást vagy – ami még jobb – farmotoros. Hiszen az aggregát így a hajtott kerekeket mindig terheli, sokkal hatékonyabb a vonóerő átadása, ráadásul könnyebb megteremteni a tengelyek közötti ideális tömegeloszlást ezzel az elrendezéssel. Mint az már közismert, Ferdinand Porsche legelső saját tervezésű automobilja is egy farmotoros szerkezet volt. Nem véletlen, hogy az általa lefektetett elvek szerint épülő zuffenhauseni sportkocsik döntő többsége is ezt a megoldást alkalmazza. Ám azt csak mostanra sikerült kideríteni, hogy a mérnökzseni korának népszerű sportos szekereit vette alapul a P1 papírra vetésekor. A kínai történészek felfedezésének köszönhetően megtaláltuk a régóta sejtett kapcsot a modern sportkocsik és lóvonta szekerek között.
Porsche 911 (991) röntgenkép

Bővebben

Villámdelejes forgony a lebegő monolitban

Különleges eleme a modern stuttgarti városképnek a Porsche Museum, talán már a neve alapján sem csodálkozunk azon, hogy a kulturális központ jelentősen fellendítette a város turisztikai életét. A márka rajongói közelről és távolról zarándokolnak ide, hogy a zuffenhauseni sportkocsik történelmét testközelből átélhessék. Az öt éve megnyílt múzeumban ráadásul mostantól a Porsche nevet legeslegelsőként viselő négykerekű is megcsodálható!

Porsche Museum, Porscheplatz 1, 70435 Stuttgart

Ötéves az új Porsche Museum!

Egy évtizeddel ezelőtt a Porsche múzeumában mindössze húsz autót tekinthetett meg a nagyérdemű, annak ellenére, hogy már akkoriban is háromszáznál több zuffenhauseni remeket számlált a gyűjtemény. Az elmúlt évtized elején arra a döntésre jutottak, hogy ez így nem mehet tovább, a világ Porsche-rajongói ennél szélesebb betekintést érdemelnek kedvenc sportautógyártójuk gazdag történelmébe. A Porsche igazgatótanácsa 2004 közepén adta meg a zöld utat a márka egyik leglátványosabb beruházáshoz. A Porsche főhadiszállásával és a stuttgarti Porsche Centrummal átellenben felépítendő új múzeum megálmodásának jogáért 170 tervezőiroda versenyzett, a szakmai zsűri a bécsi Delugan Meissl Studio pályamunkáját választotta. Az új, „lebegő monolitban” a korábbinál négyszer többet, egyszerre akár nyolcvan autót tudnak kiállítani a Porsche időközben több mint félezerre gyarapodott kincsestárából. Öt évvel ezelőtt, 2009. január 31-én nyitotta meg a kapuit a Porscheplatz 1. szám alatt az új műalkotás. Szép Porsche-szokás szerint igazán méltó ünnepséggel emlékeztek meg e jeles dátumról, hiszen a világ legelső Porsche-járműve, az idén 116 (!) éves P1 is bekerült az állandó kiállítási tárgyak közé.

Bővebben

Targa-töri

Sokan talán nem is tudják, azonban a Targa név és karosszéria nagyon szorosan kötődik a Porsche márkához. Közel ötven évvel ezelőtt debütált a mára köznyelvi szóvá vált karosszériaforma, vagyis bő másfél évtizeddel megelőzte a kabriót.

Targa történelem

Ma este debütál Detroitban a 991 Targa, ennek tiszteletére, erre készülve néhány szép fotó segítségével végigszaladunk a „biztonsági kabrió” történelmén. Összesen a teljes gyártási kapacitás harmadát tették ki a Targa kivitelek a hosszú évek során, minden generációból készült ilyen változat. Láthattunk lenyitható vászontetőt, nyitható üvegtetőt, turbófeltöltést és összkerékhajtást is évek során. Ám hol máshol kezdhetnénk a Targa históriáját, mint a névnél?!

Bővebben

Biztos lábakon a T 80

Már a versenyautók sem arról híresek, hogy egyszerű vagy könnyű elvárásokat kell teljesíteniük. A sebességi rekordok felállítására épített egyedi járművek pedig még e száguldó masináknál is különlegesebbek. Ám a Ferdinand Porsche vezetésével kifejlesztett T 80 még ezt az elitet is felülmúlja – talán az egyik legambiciózusabb jármű, ami valaha készült!

Előző történetünk végére érve talán kicsit többet megismerhettünk Ferdinand Porsche mérnöki zsenialitásából, hiszen immár tudjuk, hogy az elektromos és hibrid járművek pionírja, és attól sem ijedt meg, ha egy korábban nem létező járműkategóriát kellett megalkotnia. Egyébként az első világháború vége felé az Osztrák-Magyar Monarchia érdekében végzett fejlesztéseiért a bécsi Műszaki Főiskola tiszteletbeli doktori címét adományozták neki – többek között éppen a Landwehr-Zug erényeit elismerve.
Az Austro-Daimlernél, illetve később a Daimlernél, majd az 1931-ben alapított mérnöki irodája (Dr. req. h.c. F. Porsche GmbH, Konstruktionen und Beratungen für Motoren und Fahrzeugbau) révén a következő két évtizedben számos versenyautót épített és sikerrel versenyzett is. Ezek a járművek életének egy fontos és meghatározó szakaszát képviselik, hiszen egyrészt ezek alapvetően meghatározták konstruktőri tevékenységét és fejlődését, másrészt a versenyzés szeretete és a sikeres versenyautók emelték a szakma igazi nagyjai közé Porschét. Nem utolsósorban pedig ennek is köszönhető, hogy a génállományban hordozott örökségét hasznosítva fia, Ferry 1948-ban sportautók építésébe fogott. Ezeket a csodálatos gépeket látta apja körül kisgyerekként, formálódásának éveiben, nyilvánvalóan nagy hatással volt rá édesapja munkája. A Daimler és Auto Union versenyautók, amelyek a ’10-es és a ’30-as évek között Ferdinand Porsche kézjegyét viselték, egy külön sorozatot is megérnének, így most ugrunk egyet a harmincas évek közepére, hogy folytassuk a négykerék-hajtású járművek több mint százéves hagyományának felelevenítését. Ám ehhez egy Hans Stuck nevű úriemberrel kell előbb megismerkednünk.

Ferdinand Porsche és Hans Stuck 1934-ben

Ferdinand Porsche és Hans Stuck 1934-ben egy Auto Union versenyautóval a Brnói Nagydíjon

Bővebben

Biztos lábakon a Landwehr-Zug

Sorban következő alanyunk nem négykerék-hajtású, ám nem is összkerékhajtású, mégis korában megdöbbentő terepjáró-képességekkel rendelkezett. Ráadásul egyben ez Ferdinand Porsche első vasúti járműve is…

Ne ugorjunk egyből a közepébe, hiszen az előző részben, a világ egyik első összkerékhajtású automobilja kapcsán már megígértük, hogy Ferdinand Porsche életpályáját is kicsit bővebben kifejtjük három korai találmánya kapcsán. Az elektromosság bűvöletében élő fiatal mérnök ugyanis a villanyautókkal rendkívül nagy sikerre és elismertségre tett szert. Mint említettük az előző fejezet végén, nem ült babérjain, hanem rögtön megoldással szolgált az akkoriban még valóban gyermekcipőben járó villanyautózás legnagyobb problémájára.

Lohner-Porsche Semper Vivus (1900)

Lohner-Porsche Semper Vivus (1900)

Bővebben

Biztos lábakon a Lohner-Porsche

Vigyázat, csalok! Négykerék-hajtású Porschékról mesélünk új sorozatunkban, azonban legtöbbjük nem a különböző terepakadályok legyőzése érdekében kapott ilyen rendszert, ráadásul egyiken sem szerepel a jellegzetes Porsche-pajzs. Még csak nem is mindegyik összkerékhajtású, azonban olyan is akad majd, amelyiknek 11 (!) tengelye hajtott.

Egyszerű a trükk, kezdetnek Ferdinand Porsche három korai remekművéről ejtünk szót gyors egymásutánban, azután szusszanásnyi idő után folytatjuk további „négykerekes” Porsche termékekkel. E műszaki bravúrok leírását kicsit kiszínezzük a zseniális mérnök életéről szóló családi história egy újabb fejezetéből az ifjonti évek eseményeivel is. Így inkább részekre tagoltuk az egyébként egymáshoz sok tekintetben kötődő Porsche-járművekről szóló mesét, hogy még jobban megismerhessük a mögöttük álló embert. Az már nyilván mindenkinek egyértelmű, hogy Ferdinand Porsche számos területen úttörőnek számított. Sok ma általánosnak számító megoldás ötlete az elsők között az ő fejéből pattant ki, ilyen például az elsőkerék-hajtás. Olyan nóvumokkal is előállt azonban, amelyeket még ma is a „high-tech” kategóriába sorolunk, gondoljunk csak a hibrid hajtásláncra vagy a kerékagymotorra. Ráadásul ő tervezte az egyik első négykerék-hajtású „ló nélküli szekeret” is! Ám ahhoz, hogy megértsük a „La Toujours Contente” különlegességének mikéntjét és miértjét, elevenítsük fel Ferdinand korai éveit!

Lohner-Porsche az 1900-as párizsi világkiállításon

Lohner-Porsche az 1900-as párizsi világkiállításon

Bővebben

A legenda születése

Amikor 1963 őszén a Frankfurti Autókiállításon lehullott a lepel a Porsche 901-ről, az elképedt látogatók egy több, mint egy évtizedig tartó fejlesztés gyümölcsében gyönyörködhettek. Sorozatunk második részében azt nézzük meg, milyen kanyargós úton jutott el a Porsche a 911-hez.

Porsche 911

Gyorsan essünk túl a legnehezebb mondaton: nem a Porsche 911 az első négyüléses Porsche. Sőt, még azt is nyugodtan hozzátehetjük: nem a 911 az első olyan négyüléses Porsche, amelyből több egyforma darab épült. Most, hogy ezt tisztáztuk, szaladjunk gyorsan végig a 2+2 üléses Porschék históriáján.

Bővebben